HTML

Bréking Nyúz

"A fejemből kipattanó szövevényes gondolat szálak informatív virtuális kivetülése." Avagy vegyes felvágott, de nem Tesco-s minőségben.

Friss topikok

  • Handras: na akkor szedd ki az ujjaidat a keresztbetevesbol :) (2011.08.26. 18:03) Állásinterjú
  • czanga: @...bogika...: Hallottam hírét. :) Én is már csak szakadok ezen. ;) :) Mondanám, hogy részvétem, ... (2011.07.18. 21:57) Köszönet
  • czanga: @TonTomika: Egyedül a nagy sajtos pogácsa nem volt túl jó, abból kivételesen tudok jobbat. :) Visz... (2011.02.27. 14:57) Pékség
  • czanga: @Poenix: Apropó: a "teccik" rosszabb helyeken is tetszik. Ne legyél idióta picsa. (2010.05.18. 23:49) today
  • ...bogika...: nah akk kapd össze magad,m a 7en találkozunk...;) (2010.01.18. 21:05) depis egy nap

Linkblog

2010.02.17. 23:26 czanga

kapkodom a fejem

Tényleg, mert így szülinapom környékén kegyetlen hírtelenséggel kezdett el pezsegni körülöttem az élet.

Ritkán írok, sokan szóvá is teszik. Sokat gondolkodtam ezen, vajon mitől lehet, de nem jutottam sokra. Időm a munka/suli nélküliség miatt egyébiránt lenne, mégsem visz rá a lélek. Valahogy nincs ihlet, vagy nem tudom. Végülis ebben maradtam magammal. Ráfogtam arra, hogy nincs kedvem/hangulatom/ötletem írogatni. Amúgyis alig olvassák páran. Bár pont ezt a pár embert sértem meg ezzel a mondattal.

Nincs gond, igyekszem mostantól pótolni a felgyülemlett "házi feladataim", már amennyire időm engedni fogja, de erre nemsokára kitérek.

"Az élet szép."

Nem tudom, ezt ki a halál jelentette ki teljes meggyőződésel a háta mögött akkoriban, de hogy nem élt soha Magyarországon, na az egészen biztos... :D Benne vagyunk valami "globális világválság" kellős közepében, tenne persze nem sokat tehetünk ellene, ellenben mindannyiunkat érint kellőképpen ahhoz, hogy szinte már-már ellehetetlenítse az életünket. Érzem én is. Érzik a szüleim is, és érzi mindenki. Sokszor próbálok ellene tenni, próbálom az edig megszokott minőségű életvitelem "hozni", de elég nehézkes. Néhány alkalommal jó egy kicsit úgy tenni mintha minden okés lenne, és értelmes keretek közt elengedni magunkat (anyukám nem ért meg ebben sem) , mert segít abban, hogy ne őrüljünk bele a helyzetünkbe. Viszont nem akarom elkiabálni, sőt most le is kopogom, de mintha már látnám a fényt az alagút végén. A gazdasági elemzők, és pár nálam jóval inteligensebb ismerősöm szerint (utóbbi kijelentés relatív) a neheze még csak most jön, de mégis számomra picit mintha kezdenének oszlani a felhők. Egyrészt még nem haltunk bele a válságba ami jó jel. :D Nagyrészt épelméjű maradtam, ami szintén az, sőt a túl sok szabadidőm miatt nagyon sokat tudtam gondolkodni bizonyos dolgokon, és esélyem nyílt rá, hogy átértekeljem őket. Itt mindig eszembe jut egy idézet, amit egy nagyon jó barátom báttya mondott, akit mellesleg szintén nagyon kedvelek: "Tomi. Nem kell mindenkinek megfelelni.'

Furán hangzik, de azon az éjszakán mikor ez elhangzott a szájából, a pár sőrtől és a fáradtságtól kótyagos fejemben nagy villágosság támadt, és megértettem néhány dolgot, amit ennyi idősen illett mostmár belátni. Ezen mondat miatt értékeltem át jópár emberrel való kapcsolatomat, illetve mostmár el tudok menni olyan dolgok mellett szó nélkül, amik azelött nemcsak bosszantottak volna, hanem sokkal rosszabb talán... Mondhatom, hogy sokmindent megváltoztatott bennem az a mondat, illetve az azután következő néhány. Ezt nem mondtam neki azóta, egyrészt mivel nem találkoztunk, de ha fogunk sem biztos, hogy értené miről is van szó, ha megköszönném. Pedig meg kéne. :) Félreértés ne essék, ez egy vidám poszt. :)

Vidám vagyok mostanság újra. Ahogy elkezdte a tavasz csepegtetni az első jelenléével kapcsolatos információ morzsákat felénk, én olyan lassan de biztosan kezdek kilábalni ebből az elcseszett (komolyan beszélek) depresszióból, ami rám nyomta a bélyegét a munkahelyem elvesztése után, vagyis inkább a tél beköszöntekor. Ezt csak akkor lehetne megérteni min megyek keresztül, hogyha elvesztenéd az állásod, és mellé utálnád a tél minden formáját, illetve még pár ok ezeken kívül. Ígyhát felesleges ezt kifejtsem. Nem értitek úgysem. :)

Visszatérve az alagútra, és a benne lévő fényre. Két eset lehetséges.

1, ahogy haladok tényleg a végén felderengő napsütést látom magam elött

2, jön a kurva vonat...

Akárhogyan is, ahogy közeledett a szülinapom egyre jobb dolgok történnek. Apróságok is, de nagyobb lélegzetvételűek is. Összefüggésben áll az egész azzal, hogy meg akartam venni a kinézett tárcsafék szettet, mivel ennek kapcsaán hívták fel a figyelmem pár igazán nekem való állás hírdetésre. Páran tudnak erről, van aki egész konkrétan leszarta (igen, nos ő mint mindig mostis csak magával van elfoglalva, dehát ez van... erre is tudok már tojni), de a többiek örömmel fogadták a híreim.

Konkrétan 4 bringás álláshírdetésre küldtem el az önéletrajzom. Ezek közt volt 2 budapesti nagyon komoly hírnévnek örvendő bolt is, akik eladót, és szerelőt kerestek. Ez a kettő a Bike Berguson volt és a Ride Bike. Utóbbi nyert a "versenyben"...

A lényeg, hogy holnap közlöm a Ride Bike-kal, hogy áll az alku, vagyis elfogadom az állást, és nekikezdek a dolgoknak várhatóan. A kezdő fizum 100 000 lesz nettóban, ez elvileg rövid időn belül változik 130-ra, majd pedig ha megy az új csapatnak a meló, akkor ez feljebb vándorol majd. Remélem tényleg a fény nem a vonat lámpája, de ezt majd igyekszem óvatosan az elkövetkezendő napokban kideríteni.

Ezen kívül lett pár jó bringás cuccom, megvettem az áhított 2010-es Deore hidraulikus tárcsafékszettet, és ha minden igaz még a szülinapom is jól fog elsülni, amit nem vártam volna.

Utóbbit összekötöm egy, amár említett (direkt névtelenül nyílván)jóbarátommal, aki a holnapi napon tölti be a 22. életévét, akit ezúton is köszöntök. Füled érjen Timbuktuig! Vasárnap ünnepelünk, de holnap (azaz lassan ma) hívlak majd ezügyben. :)

Voltam fogászaton is, megszabadítottak ez egyik fogamtól, sajna még mennem kell párszor vissza, sok a gond, de ezt nem akarok taglalni semmiképpen... :S

Jogsim intéződik, mivel lassan vége a latyaknak, több kedvem lesz ezzel foglalkozni, ha már nem lesz hideg, és lesz bkv bérletem is. Apu elintézi, hoyg az egyik ismerőse átvegyen, és vele vizsgázzzak le, mivel az én oktatóm korházba került egy elég súlyos gyomor problémával, majd mint hallom kiderült, hogy tüdőrákos... :S Innen is mielöbbi teljes gyógyulást kívánok, mert imádom, nagyon jóarc krapek. :)

Apropóó eme szomorú hír kapcsán. Egyesek nem is kapcsolnak szerintem, hogy én szilveszter óta nem gyújtottam rá a mai napig sem. Egész jól bírom, bár sok a szar helyzet. :) Szurkoljatok... :) Én erős vagyok!

A kutyánk nő rendesen, mint a bolond gomba, egyre rosszabb, de nem csodálom mert anyumék midnent megengednek és elnéznek neki szinte. Engem szigor bácsinak tituláltak, de leszarom, a kutya legalább tudja, hogy velem szemben hol a helye a ranglistán... és ez bizony nagyon fontos.

Tavasszal, amint jó idő lesz a garázs project beindul teljes gőzerővel. Kitakarítás, minden lom kidobása, majd megcsinálom azt amire vágytam. Egy műhely lesz kialakítva, ami tiszta, rendezett, jól felszerelt, és a bent tartózkodó kocsit sem zavarja adott esetben. Lesz vele munka bőven, de meg fogja érni.... :)

Egyenlőre ennyi jutott eszembe.

 

Welcome to my world.

 

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://lyrik.blog.hu/api/trackback/id/tr181767813

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása