Bréking Nyúz

Új blog közeledik.

Hivatalos címen, semmi blog.hu vagy hasonló. Wordpress skin, html5, jó kontent, minden amit akartok. :)

Stay Tuned! 

Ma voltam az XMS-ben állásinterjún.

Nagyon nem mennék bele (mert nem túl publikus dolgokat is meséltek), elég annyi, hogy nekem ez álom meló, mivel azt csinálnám amit igazán szeretek, és újra olyan munkám lehetne, ahol egy eszméletlen jó csapatba tartozhatnék, és még normálisan is keresnék vele. :)

Esélyesnek érzem magam, mert jól tudok angolul (sokat kommunikáltam is angolul munkáim során), megfelelőek a termékismereteim is (persze ez alapnak szolgálna, innen lehetne tovább fejlődni), jó eladónak érzem magam, és talán a munkatapasztalataim is kellőképpen elegendőek, és mivel ezt imádom - könnyű lenne megtanulni amit még nem tudok.

Remélem szimpatikusnak találtak, és felém billen majd a mérleg nyelve.

Finger crossed. :)

 Sok értelme nincs egy átlag felhasználó számára, így tudnám öszefogllani.

Munkára tökéletes, de én nem dolgozom semmilyen programon profi szinten ezért nem szükséges, illetve játékra is teljességgel alkalmatlan, mivel pont középen lenne a két káva, azaz egy kb 7 centi széles fekete csík.

Amúgy szép lenne nem egy hanem két DELL az asztalomon, de kb új íróasztal kellene a méretek miatt, mégjobb VGA, át kellene helyezni vagy az asztalt, vagy az ajtót. :D

Szóval több problémával és költséggel járna számomra, mint amennyit nyernék azzal, hogy kétszer 23 colon bámulom a világot.

Nem nyert a dual display dolog.

Vagy a VGA-m nem szerette a történetet, vagy nem tudom mi volt a gond, mert elindult a win7, de egyszer csak elment a kép, és a VGA nyáklapján fellelhető piros led ezerrel égni kezdett, miszerint valami gond van, és ő letiltotta a képet, mielött baja lett volna a GPU-nak.

OS X alatt bezzeg nem volt ilyen hiba.

Késöbb még megpróbálom majd, mert egyszer már kapásból ment, de most szükségem van egy Jeges KV-ra, fagylaltal, hogy felébredjek, mert a tegnapi nap úgy leszívott, hogy 8 óra alvás sem volt elég.

KV-ra vágyom (nagyon kis mennyiségben csak). ÉN! Ez fura... 

UPDATE:

Megnyugtató valahol, hogy azért tudok produkálni szarabb jeges kávét, mint a McDonalds-os ízetlen cucc. :D Utóbbi tapasztalatai(nk) alapján akkor lesz finom, ha beleolvadt a fagylalt, mert addig kb semmi íze sajnos. Viszont ha ez felébreszt, akkor már megérte. Tekintve, hogy a koffein 48 óra alatt ürül ki a szervezetből és én legsűrűbb esetben is csak max havonta 1 kv tartalmú édességet, italt fogyasztok el, így nálam még használ is. Ezt most elfogyasztom, de asszem ennyit a KV-ról. :)

Megfordult a fejemben mégegy DELL U2311H monitor vétele. Igen, csak megfordult, mivel ez részemről akkora sznobizmus lenne (mivel ki sem használnám kb), mintha A4-es audival mászkálnék pl, miközben nincs munkám, és nem én tankolnám a saját kocsim. :D Tomi elöbb ki tudná talán használni, bár talán még neki sem lenne teljes mértékben szükséges két 23-as. 

Viszont ettől feüggetlenül is megfordult, mivel  sajnos már csak készletek felhalmozásából tudnak valamit tenni, mivel a DELL befelyezi ennek a rendkívül jó ár/érték/teljesítmény arányú monitornak a gyártását és forgalmazását. :O :S

Shame on you, DELL ! :)

(hamár pedig van a tarsolyomban egy LG 22-es monitor is, gyorsan rákötöm azt is a gépre, és pár napig - vagy hétig kipróbálom mit tudna nekem nyújtani a dual display rendszere, és a gépem elég e hozzá)

F@ck. Már megint.

Minden nyáron eljön egy pillanat, amikor valahogy magamba zuhanok, depresszív leszek, antiszociális, és hasonló jóságok.

Mára megtanultam ezt kezelni, szóval tudom mit kell tegyek, vagy legalábbis azthiszem...

El fogok tűnni egy kicsit most minden és mindenki elől, megnézem a kedvenc romantikus (ne nézzél, nem olvastad félre) sorozatom mind a 4 évadát, ha jó idő lesz, akkor bringázgatok is, és eközben nagyívben teszek mindenre szinte.

Tavaj ez a pont augusztus 25.én jött el nagyjából, akkortájt másoltam be az egyik post-omba az Everwood-ban elhangzó esszé szövegét, amit az egyik főszereplő, Ephram írt. Nem akarok sekélyes lenni, és kiszámítható lenni, de bemásolom megint, mert nekem nagyon sokat jelent:

"Minél több dolog változik, annál több marad ugyan az.
Nem tudom ki volt az aki először mondta ezt, talán Shakespeare vagy talán Sting, de ebben a percben ez az a mondat, ami megmagyarázza a legnagyobb hibámat. Képtelen vagyok megváltozni. Nem hiszem, hogy egyedül vagyok ezzel, minnél többet tudok meg az emberekről, annál jobban észreveszem, hogy mindenkinek van hibája. Nem akarok megváltozni, ameddig csak lehet ilyen akarok maradni. Ettől jobban érzem magam, mert ha szenvedsz valamitől, legalább ismerős a fájdalom.
Ha rászánod magad a változásra, mindig valami véletlen történik.
Ki tudja milyen fájdalmak várnak rád odakinn, lehet hogy ennél sokkal rosszabbak. Jobb neked a régi állapot, válaszd a járt utat, az nem lehet olyan rossz, nem követhetsz el hibákat, nem vagy drogfüggő, nem öltél meg senkit, kivéve magadat..
Amikor megváltozunk, a változás nem olyan mint egy földrengés vagy egy robbanás, pedig hirtelen más emberek leszünk. Azt hiszem ha változás észrevétlen, a legtöbben fel sem figyelnek rá, ha csak nem néznek nagyon közelről. Hála istennek ezt soha nem teszik.
Te viszont észreveszed, saját magadban fedezed fel a változást és reméled, hogy jól érzed, mert ez az a személy aki örökre leszel, akin már nem kell változtatni.." - Ephram Brown

Akit érdekel, mindenképpen keresse vissza a tavaj aug. 25.-én írt postomat. Rögtön az első olvasandót "cant sleep" ( aki lusta keresni annak ez link is egyben ) címmel írtam. Én most olvastam vissza, valóban nagyon érdekes volt, még saját magam számára is. A blog jobb oldalán függűlegesen megtalálható az arhívum, ott egyszerűbb lesz időpontra keressetek. 

bye 

Szeretek ilyenkor itt élni.

Kitűnő a kilátás, nincs szmog, se sűrű felhőzet, se köd. Szinte egész Budapestet belátom. Nincs szél, alacsony a páratartalom, apró légmozgás igaz van, de ennyi kell, és a hőmérséklet is ideális.

Kiálltam az erkélyre gyönyörködni a szép időben. 24 fok van, remélem ez az mostani időjárás egész héten megmarad, holnapi karbantartás után majd valamikor tuti elmegyek tekeregni egyet, illetve reggel megsétáltatom Lizát.

Amúgy megszállták Budapest egét a sirályok. Fúrcsa, mert alig látni errefelé ilyet, de egyben emiatt érdekes is, ahogy köröznek az égen. :) 

Számomra ez priceless! :)

 Ez komoly volt. :D

Megálmodtam azt, hogy a kedvenc sorozatom folytatják. Szép is lenne. Rossz volt ébredni, mert annyira megálmodtam, hogy az álmomban az agyam elhitette velem, hogy ez nem egy álam, hanem tényleg forgatják a dolgokat, és Ephram és Amy életéről fog szólni főleg a sorozat következő évadja, de persze a többiek is szerepet kapnak, illetve megismerhetünk új karaktereket.

Érdekes volt. Tetszene ha így lenne, annyi biztos, de kétlem, hogy egy 2006-os sorozatot jópár évvel késöbb folytatnának. Pedig lenne mit folytatni rajta, éshát nem kis nézőközönsége volt ennek az EMMY díjas sorozatnak...

Azthiszem lassan megjön a szokásos végignézési project, mivel eddig minden nyáron végignéztem egyszer a 4 évadot. :) Helyreteszi az ember lelkét. :)

 "Ahhoz, hogy mindig up to date legyek az IT világban, nem szabad lelassítani, fel kell venni a tempót. Használni kell, és megszokni mert más."

Hangzatos mondat. A gond csak az, hogy hiába veszem fel a tempót, hogyha a fejlesztett szoftver számomra nemcsak más, hanem egyuttal használhatatlan is lett.

"Túlreagálom a dolgot"? Nem hinném. Ez a véleményem. :) (és mivel ez egy felhasználó véleménye, így nem kell megmagyarázza nekem egy fejlesztő sem, hogy ez márpedig így tökéletes. alapvetően azon kellene elgondolkodni, hogy ők fejlesztenek nekünk, és nem mi nekik, azaz nem mi vagyunk értük.)

Kezdjük a kurzor mozgatásával, illetve a tapipad használatával:  Nincs egy ujjas drag. :O Képtelen vagyok egy ikonra, vagy bármire rá-"tappantani", majd az ujjam mozgatásával áthelyezni máshova. A válasz erre az lenne, hogy van 3 ujjas drag. Nagyszerű, viszont ha bekapcsolod, akkor összeütközik további 3 másik gesztussal, ami szintén 3 ujjal használható. Ráadásul nehogymár azon kelljen godolkozzak, hogy most mit is kell, és hány ujjal csináljak?! Ez lenne a feature? , hogy kihagynak egy olyan logikus, és jól működő dolgot mint ez? :) Továbbá scroll-nál az inertia-t nem lehet kikapcsolni, azaz ha elhúzod az ujjad a felületen, a honlap aljáig legördül. Ezt én helyből kapcsolnám ki.. jah, de, hogy nem lehet? Van két ujjas swipe, és ezt weblapok közt is akalmazni lehet. Ez alapvetően nem lenne rossz, csakhogy blogposzt írás közben véletlenül vissza "swipe"-oltam az előző oldalra, és mikor vissza "húztam" gyakorlatilag eltűnt az amit eddig írtam. Szopacs.

Ráadásul túl sok gesztus van már, túlságosan keverednek a dolgok.

Lunchpad: Az alkalmazások megnyitása eddig is nagyon jó volt, sőt: gyors. Ez csak egy szebb , kicsit csicsásabb változat erre. Létszükségét nem érzem, ez csak új, úgy szimplán. Messlesleg sokkal jobban szerettem a felnyitható application mappát a dock-ban, vagy spotlight-ból való indítást. Szépnek viszont szép, ezt meg kell hagyni, de ennyi.

Mission Control: Marhajó mondhatom.. Összevonták az expose-t, és a spaces-t, mire ebből lett egy olyan bonyolult, és szarul használható funkció mint ez. Nem értem miért volt erre szükség, de azt, hogy ez tetszik a legkevésbé, és számomra ez legrosszabb, na ezt már a Lion bemutatókor megmondtam. A véleményem nem változott most, hogy használom. Használható, de nehézkes. Jobb volt külön a kettő, több értelmét láttam, mint jelenlegi formájában.

Az appok full screen-ben való futtatása biztos jó, de nem használom. Tegyük fel, hogy full screen-ben futtatod a mail appot. Akkor eközben hogy a viharba teszel be csatolt állományt, mivel az asztalt nem látod, se más ablakot, és gomb sincs erre kialakítva.

Az ablakok előtűnésének új verziója tetszetős, olyan mintha a semmiből nyílnának meg :), viszont a szokásosson, a bal sarokban ülő 3 gombon kicsinyítettek, ami így sokkal szarabb lett.

Hamár ablakok, akkor finder. Sokkal "szimplább"-bat akartak csinálni, ennek eredménye, hogy lett egy elcseszett bal sidebar-unk, amiben az ikonok mind szürkék, és egyhangúak. Persze itt nem a hangulatunkra való hatása a lényeg, hanem az, hogy így sokkal nehezebb mindent megtalálni. A user mappát úgy kellett bele integráljam utólag, a HDD ikonja sem volt kinn az asztalon, illetve mostmár a OS tartalmait sem érjük el olyan könnyen, mint eddig. Erről is előre tudtam, hogy nem fog tetszeni. Így is lett. A régi mérföldekkel jobb volt.

A resume jó, hogy ugyanonnan folytathatjuk az újraindítás után, mint ahol abbahagytuk, de nem tudom. Ez sem egy világmegváltó dolog, főleg ha majd egy fél éves rendszernél pont ez fogja szét lassítani az indítást.

Ami pedig az auto save, és versions illeti, azokkal nincs bajom. Egyálltalán. Igen, fúrcsa de van amit teljes szívből üdvözíteni is tudok ebben a op rendszerben.

Nos ennyi lenne a történet. Részemről amint lesz ingerenciám, visszavándorol a gépre a Snow Leopard, ezt pedig nagyívben kerülni fogom, amíg csak tehetem, vagy amíg nem teszik bele vissza minimum az 1 újjal történő drag & drop funkciót.

At this time: Screw you, Apple!

Ezúton küldöm köszönetem a szívem mélyéből mr. névtelennek, aki Facebook-on törölt az ismerősei közül, ezzel végleg nullázva egy 7-8 éves jó barátságot. 

Továbbá a zsűri egybehangzóan neki ítélte a "csillámfaszláma" különdíjat, az ezévben nyújtott "kiemelkedő" viselkedéséért.

Tapsoljuk meg! :D:D

Bakker már megint vele álmodtam.

Azthiszem inkább leírom és kiírom magamból, ameddig még friss az emlék.

Az álmom tulajdonképpen a következő volt: Családommal érkeztem egy házhoz, ami bár nem az övek valóságban, lehet nem is létezik, itt az volt. Volt egy kapu, ami majd a késöbbiekben fontos lesz. Irány az udvar, találkoztam vele. Megöleltük egymást, ez a legtöbb álmomban így van. Tegyük hozzá, erre vágyom is, ezt kár lenne tagadjam.

Rátérek a lényegre, mert ugyan picit ködös, de a lényegre tisztán emlékszem. Megint előkerült a mi van velünk kérdés. Vagyis számomra az álomban a hosszas ölelkezések azt bizonyították, hogy épp semminek nem nevezhető az, ami van. Rákérdeztem, hárított, de láttam a szemében valamit. Egy pillanatban elővett egy könyvet, és megkért, hogy olvassam ezt el a kedvéért. A bizalomról, és a kapcsolatok helyreállításáról szólt. Én ezt nem tudom miért, a kapujukon kilépve egy közeli mezőre vittem, ahol bele olvastam, majd leraktam a földre a könyvet és visszamentem a házhoz. A kapu ekkorra láthatóan új fából faragott elemeket kapott. Azaz megváltozott.

Kérdőre vontam, hogy ez mégis miért, de amennyire most jól emlékszem, erre sem kaptam választ, csak sértődötten szüleimhez fordultam, hogy mennyünk, induljunk. Amíg ők összepakolták magukat, én elfutottam a könyvért amit a mezőn hagytam. Visszahoztam neki, odaadtam, és egy újabb hosszű ölelés következett amikoris ugyanúgy mint eddig, ő is magához szorított.

Itt ébredtem fel...

Kacifántos, és nem teljesen érthető, tudom, de mit csináljak ez van. Persze bátorságom nem lenne vele felvenni a kapcsolatot, a való életben, pedig hidjétek el szeretném. Nagyon...

Tegnap a blog megdöntötte az eddigi csúcsot. 9, ismétlem: 9 oldalletöltés volt 1 nap alatt! Fúúúúú de... nevetséges. :D 

Szép. ez vitathatatlan.Lézeres. Ez van akinek jó, van aki szerint szart se ér. Engem nem izgat, hogy mi ez, csak működjön normálisan, és ezt tökéletesen teszi. Pontos, de nekem túl gyors a szenzor. Le kellett nagyon venni a kurzor gyorsaságát. Ezüst. Sajnos nem annyira, hogy tökéletesen passzoljon a mac-es dizájnkörbe, de azért ki sem lóg túlzottan. A klikk hang baromi hangos. Nagyon. Ez nem logitech színvonal, komolyan zavar ez, mint tény.

Sajnos már az a hangos klikkelések és a színbeli eltérés miatt erősen visszavágyok a Trust egerem után. Fél év alatt beszart, és esküszöm nagyon sajnálom, hogy már nem kapható. Fehér és ezüst volt, teljesen jó anyaghasználattal, összeszereléssel, színben is teljesen passzolt, halk volt, olcsó , és lézeres.

Egy dologban biztos vagyok... Hozza a logi minőségét, így ha újra kapható lesz, le fogok csapni egy olyanra.

Tudom, most vettem egeret, de nem érdekel. Ez félig meddig kényszerhelyzet szülte döntés volt, amit félig meg is bántam, így ha lesz rá lehetőség, megy a levesbe, és jön egy trust, ami lehet, hogy megint be fog szarni, de szerintem csak egy hibás darabot fogtam ki.

Valahogy nem lesz sátortábor a nadrágomban a logitech logo láttán ezután az egér után. Sajnos ez is olyan, hogy ami nekem megfelelne, azt kb le kellene gyártani prototipusként. Komolyan. 

Miután lehiggadtam, és az agyam is a helyére rázódott bele gondoltam, hogy nem akarok olyan lennei (ebben sem), mint az apám.

Öregem, szinte már sajnáltam kiadni a pénzt utólag az egérre és a routerre. Kicsit nyomasztó, hogy mennyi hibás gén öröklődött bennem.

Nembaj, teszünk ellene. Az illetékesek pedig nyugodtan tarkónvághatnak, ha olyat tennék ami nem helyénvaló. Ami nem ÉN vagyok.

Egy szó mint száz, ülök a frissen kitakarított házban, a szobámban, a háttérben egy kis chill out muzsika, pötyögök a gépbe, és élvezem az estét. Úgy magában. Nem gondolok semmire.

Egyedül az foglalkoztat, hogy holnap milyen kaját kellene összeüssek ebédre, mert sajnos nincs itthon már semmi, és éhen mégsem maradhatok, megaztán anyura nem akarom bízni a feladatot, mert egyhangúan főz. Egyszóval holnap korán kelés, és megpróbálok valami produktivitást abba a napba is belevinni, de elöbb keresek valami receptet minden esetre.

Najó a többi már egy következő poszt elemeit képezi majd.

PEA5E ! 

Megvettem végül hírtelen felindulásból ezt is (tp-link router), de rájöttem nekem nem szabad vennem már semmit. Esküszöm nem tudok úgy örülni a dolgoknak mint régen, mikor pl megvettem egy fülhallgatót, és napokig fülég ért a szám.

Itt van pl ez új egerem, meg a router-em, mégis minden szarba belekötök, és azon gondolkodom , hogy sajnáltam rá kiadni a pénzt. Annak jobban örültem, hogy nórinak jót sikerült szerezzek, illetve anutám egyik ajándéka is megvan, ami valami elképesztően jópofa, és jó.

Routerrel kapcsolatban annyi, hogy 5 perc alatt összeraktam, nem volt lófasz sem. Viszont nem érzek változást. Kb semmit. Tartok tőle, hogyha a elsejei sávszélesség emelést követően próbaképp pár percre visszarakom a régi routert és az tudja majd ösztani kábelen a 15 helyetti 25megabitet, akkor rövid úton fogok agyfaszt kapni, mert feleslegesen vettem router-t. Hiszen a laptoppal nem töltök le semmit, így ha azon csak 20 mega menne, pont leszarnám, hogyha eközben az asztali gépem kábelen megkapná rendesen a 25 megát.

Hogyha tippelnem kellene azt mondanám h bassza meg, mert tuti erre a régi képes lesz, akkor viszont feleslegesen vettem router-t aminek gondolatától megőrülök már most is.

Az egér olyan nem tudom. Nem dobtam hátast tőle. Pontos, nem laggol, szépen csúszik a padon, stb, de nem dobtam hátast az élménytől. Pontosítva egy 2000 FT-os egér is elég lett volna, ami szintén logitech, de nekem vezeték nélküli kellett ugyebár, meg olyan ami tetszik. Ez tetszik, de színben még ez sem passzol, kicsit sötétebb az ezsüt mint kelene. A görgője viszonylag halk, bár erősen kell mozgatni. A klikkeléshez szintén erősen kell nyomogatni, de ez még hangos is. Az elemeket tartó fedél lötyög, és alul az on/off gomb is. Sajnos az elsőző egerem szétment, pedig olyat akartam megint, mert minőségre eskü ugyanez volt, csak épp az nem került felesleges 8000be, csak 5be. Viszont az legalább rendesen mac-es, fehér-ezüst színezetü volt...

Komolyan nem tudom mi van velem, inkább nem veszek többet semmit... 

Na, ez itt a kérdés barátaim.

Legyen e jó öreg czangának saját, kifejezetten szakblogja, vagy ne? Nem specifikálnám túlzottan széjjel a helyzetet, elég annyi, hogy első kézből szerzett, mountain bike stuffal foglalkozó blog lenne, megspékelve rumorokkal, kishazánkat érintő kérdésekkel, technikai részleggel, és minden finomsággal, a végén pár sörrel leöblítve.

Virsligumisok, suhanósok, veretők, városi cájgok, egysebik, fixik, tweninájner'-ek, és minden hasonló zárt szellemű rém kizárva.

A palackban csak a jó öreg MTB maradna, annak minden jóságával, kéremszépen.

Végre valahára lakhelyemre is beköltözött a 3 betűs megváltó, a UPC, és akkora lendülettel érkezett, hogy a Fibernet-et gigantikus seggberúgással állította Föld körüli pályára.

Erre már óriási szükség volt (felvásárolták a komplett céget), mivel a szolgáltatásuk színvonala a bányász béka segge alatt volt az elmúlt 7 évben.

Lecserélték a kábelezést az utcákban, a végelosztókat, és minden egyebet, és átvették a komplett szolgáltatást. Idéntől az emberek végre minőségi szolgáltatást kaphatnak, fele!!! áron.

A sávszélességem növekedésével együtt járó, megdöbbentő érzést pedig a következő példákon keresztül ismertetném:

1, enternet 4mbps-os csomag:

Hans, a német favágók egyesületének, illetveszakszervezetének elismert és oszlopos tagja, szokásos reggelét elkezdve megreggelizik, megélezi szép lassan a baltáját, felölti a kockás inget, és a kantáros nadrágot, felül az ezer éves, kicsi, 4 kerekű traktorjára, és elbrümmög a munkahelyére, azaz a közeli Normand fenyő erdőbe.

Hans leszáll, majd miután a tenyerébe köpött, össze dörzsöli őket, felkapja a baltáját, és nekiáll kivágni napjának első fáját, amit majd késöbb a traktorkával vontat haza...

2, UPC 15mbps-os csomag:

Hans egyik reggel arra eszmél fel, hogy a lotto sorsoláson az ő számait húzzák ki. Nyertesünk a következő napon már megvásárolja az új gépeket, amikkel azonnal elkezdi a kitermelést!

Az erdőbe már ki se fárad, az ő álltala alkalmazott munkások mennek ki, és nem szaroznak, ami azt illeti. A komplett, kifejlett fát fogják, és fentről egy bazinagy szecskázógépet daruk segítségével rápattintanak, ami a földig szecskázza a fát, aminek darabjai rögtön a teherutó platójára kerülnek.

Kb ilyen a sebesség növekedés érzete, arról nem beszélve, hogy miközben böngészgetek, és ezen sorokat írom, a gép épp az egyik kedvenc sorozatom teljes 3. , 4. évadát rántja le a netről, 1,8 megával.

A csavar pedig ott van, hogy elgondolkodtam a 15-ről 30 megás netre való váltásban. :)

Hamár lúd... legyen tollas!

Egy barominagy, űber szerencsés lépésemnek köszönhetően Bikemag-on a kellő időben leltem rá az álom villára, ami nem más, mint egy Rock Shox - Recon Gold TK (solo air). Azaz ez egy levegő rendszerrel rendelkező, olajos csillapítású teleszkóp, amiről az egyik kedvenc filmem idézete jut eszembe:

Con Air / Fegyencjárat:

jelenet:

Danken szövetségi ügynök megérkezik a vadiúj sport cabrió-jával a reptérre.

-Danken, örülök, hogy látom! Gyönyörű ez a kocsi.

-Méghogy gyönyörű? A naplemente gyönyörű, egy újszölött gyönyörű, de EZ, ez símán kurva mutatós !

Szóval, hogyha túl vagyok a megpillantása okozta optikai orgazmuson, ideje beépíteni. 3 napja azon dolgozom, hogy minden a legnagyobb rendben menjen ezügyben. Felkértem, egy volt kolegámat, hogy a két szaki összeülve, közösen csinálja meg a szervízelést, hiszen több szem többet lát.

Ebben a 3 napban sokat fórumoztam, tanácsokat hallgattam meg, és ezek közül sokat meg is fogadtam, és holnap ha az időjárás is úgy akarja, akkor VB-nél (alias Attila) mesteri kezeink közé kerül a villám, és nekiesünk. Levágjuk a nyakat méretre, bele ütjük a rózsát, majdpedig szétszedjük a villát. Ezután új speckó olajat kap (Motorex fork oil), és speckó telózsírt (amit szintén a Motorex gyárt). Utóbbi kerül majd a levegős rész tömítéseire, és a porlehúzó szimmeringekre. Az olaj pedig adott, hogy milyet hova, mennyit. :)

Ekkor bekerül a gépembe, beállítom az első féket, belövöm a súlyomra a villát, és nyomás haza! :)

Persze mindez akkor valósul meg, ha nem lesz annyira szar az idő, hogy ne induljak el. Azaz ha esik OFF, ha kurva hideg van OFF, és ha mindkettő, akkor NO WAY ON! :D

Tegnap jól elvoltam.

Felpattintottunk két rejtett konzolos ikeás polcot a falra. Készül ez is. Megvan a fűtésátalakítás terve is. Sajnos közelsem tudunk rászánni annyit amennyit kellene, így gyakorlatilag egyelőre csak egy mennyezeti fütés lesz kialakítva a két szinten, új gáz fűtéses kazánnal, puffer tartállyal (aki nem tudná mi ez: a kazánon belül futó vizet cirkuláltató spirális csőhálózat, így a hűtéssel egyben melegvizet is termelsz, ergo nem kell/lesz boiler), és a kandalló új tűzteret kap.

Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi kandalló nem változik túlzottan, csak éppen egy modernebb égéstér kerül bele, jobb üvegekkel, illetve itt is egy melegvizes rásegítő rendszer lesz beépítve. Ezen kívül a terasz fölé napvitorla kerül (guglizz rá ha érdekel), a teljes ház új tapétázást és festés kap, és a plafon mindenhol fa helyett gipszkarton lesz, és a nyílászárók szigetelése is megoldódik. Sajnos utóbbiak cseréjére nincs pénz, dehát ez van.

Utólagos felszerelés miat a napkollektor és a nepelemek helye ki lesz a tetőn alakítva, mivel az tuti kellene fog. Ennek érdekében megpályázunk pár épület energetikai tendert, hátha kapunk valamilyen juttatást. Persze erre nemsok az esély, de ha bejön, és kiírják időben az idei tendert, és persze meg is kapjuk... akkor tuti, hogy felkerülnek a napkollektorok, ami pedig majd az áramellátésba játszik bele.

A vicc az egészben az, hogy ez így is megvan kb 5-7 millió magyar fizető eszköz. Azért írtam ilyen számokat mert kivitelezéssel együtt még nem tudni mennyibe lesz ez mind, de ahol tudunk spórolunk. Apám persze nem akar és nem képes üszkve fél millát (se) rászánni, és venni egy normális autót magának. Magyarázhatja neki az ember a megjelenés kontra munka összefüggést, mintha a falnak beszélnék. Így pedig, hogy magamat idézzem kissé képmutatás szaga van a dolgoknak. Persze így, autó nélkül is az átalakítás után kb nullán leszünk, így ha beüt valami gond, akkor nincs miből fedezni a megoldását. A jó hír az, hogy annyi eszük van emennyire látom, hogy hitelt nem akarnak felvenni, de az a tuti, hogy erre figyelek, mert ha felmerülne ilyen akkor azonnal lépnem kell, mert valahogy semmi kedvem eladósodni, hogy majd állambácsi jól járjon rajtunk. Nem mintha eddig nem azt tette volna. :P

A munkanélküliségem problémáját nem nagyon sikerül megoldjam, bár megmondom őszintén feb. vége óta vagyok itthon, azóta nem szakadtam épp meg a nagy munkakeresésben. Sajnos azért is mert tudom, hogy mennyire "esélyes". Be vagyok jelentve a munkanélküli központban, így aztán ha találnak nekem megfelelő állást, azonnal szólnak, de eddig még nem kaptam telefon hívást.

Út közben minuszoltam/szanáltam a legjobb barátomat, miután a fülembe jutott, hogy a barátnője eltiltotta tőlem, és ő ebbe bele is ment. Gratulálok hozzá. Sok észre vall ez a lépés. :) Hibázni nem hibáztam az ég világon sehol, szóval magasról leszarom a dolgot, részemről jobb is ha nem keres. Van elég bajom, és megoldandó problémám, nem fogok ezzel is foglalkozni, megaztán nem én vagyok az akinek bármit is tennie kellene ezen a téren. Én ezzel ezt lezártam.

Ma még meg kell küzdjek egy ajtó zárszerkezetével, illetve van 3 bicó, amivel foglalkoznom kellene. Apropó, közben gyorsan rádobtam egy üzit ismerősömre, aki annyira akart bringát szereltetni, de valahogy eltűnt a srác. :P Valahogy nem szeretem ha pofára ejtenek. Akkor legalább szóljon, hogy mégse, nem? :)

Megyek, csinálok egy sajtos-rántottát, aztán belevetem magam a melóba. Tomkának meg szurkolás, lassan már végeznie kell az állásinterjún...

Csütörtökön voltunk Tomkával Dunaújvárosban. Az egész város lakosságának 60%-át kb az egyetemisták teszik ki, ezt biztosan állítom. :D

Eléggé unalmas az ottani élet. Pörgős, de nem annyira, mint Budapest. Ettől már a "pösti kölök" egyből unalmasnak látja.

Viszont ami határozottan feldobta a napomat, az az a Pékség, ami mondhatni priceless. A fővárosban kapható pékárunak titulált szemét után ez olyan felüdülés, ami szinte mennyei. 500 HUF-ból olyan szinten belaktam, hogy itthon csak álmodoznék erről. :D

A legjobb dolguk szerintem az az áfonyás "párnácska", amit közelről se "-ka", mivel akkora, mint egy jól megtermett fél kilós kenyér. :D Tömény tészta, és benne jó sok töltelékkel. Esküszöm, már ezért is megérte lemenni. :)

Ezt a postot csak az tudja átérezni, aki tudja milyen árak vannak a fővárosban, és ahhoz mekkora termék jár csarébe. Konkrétan lófasz esti fénnyel. Viszont oda mindenképpen visszatérek még, az tuti!

Szóval szólj Tomka ha mész, megyek veled enni! :D:D

Azt hittem többen is vannak azok, akik nem teljesen találják a helyüket az életben. Eddigi meggyőződésem szerint fel tudtam volna sorolni jópár, hozzám hasonló embert, aki nincs tisztában azzal, mit is kezdjen magával, egy pont után merre lépjen tovább.

Azért játszik nagy szerepet a múlt, és feltételes mód a mondataimban ebben az esetben, mert mára eléggé megváltoztak a dolgok.

Nézzünk szembe a tényekkel. 24 lettem. Ennyi idősen, a legtöbb korombelinek komoly párkapcsolata van, állása, viszonylag stabil egzisztenciája. Az is előfordul, hogy még tanulnak, közdenek, vagy már diplomával a kezükben elhagyták az adott oktatási intézmény épületeit, vagy épp ellenkezőleg: Még magasabb szintre akarnak jutni, és tovább tanulnak, immáron magában a felsőoktatásban. Sokuk már elköltözött otthonról, sőt van aki saját családot alapított, és még olyan is akad, akinek gyermeke született. Én ezek közül sajnos egyet sem tudok felmutatni.

Ez a bejegyzés még hétfőn született meg a fejmeben, amikor is Viktor barátom erkélyén állva kortyolgattam az italom, néztem a szemben elterülő épületeket, és egy pillanat alatt realizáldott bennem, hogy én hol is tartok. Előre bocsájtom, hogy nem szeretnék senkitől olyasmit hallani/olvasni, hogy jajj, de negatív vagy, nincs igazad, majd kitalálod, még ráérsz, ügyes vagy te, stb. Nem hinném, hogy csak én látom reálisan a dolgokat, szóval ha egy mód van rá hagyjuk a vígasztalást, és a kötelező köröket, ez már nem erről szól. :) Node vissza a tényekhez.

Egy egyszerű érettségivel, és némi sport és informatika irányú tudással a markomban indultam neki az "életemnek", ami azóta derekasan a nyakamra nőtt. Bár minden porcikám azt kívánja, hogy saját életem legyen, még mindíg itthon lakom. Erről én tehetek nem más, hiszen én voltam az, aki az eljátszadozott gimis évek után rossz helyre ment tanulni, nem küzdött eléggé, majd az egyetem feladása után úgy döntött megpróbál dolgozni, ami egy ideig össze is jött, de mára megint munkanélküli lett és ez most megijesztette. 

Egyszerűen azért, mert egy idő után mindíg mindenki észbekap. Én például hoppá: Most. :)

Tudok valakit, akire én személy szerint nagyon felnézek, ő Tara Llnes. Profi hegyikerékpáros, ráadásul nő, ami ebben a sportban kifejezetten elismerésre méltó az ő helyzetében, mivel felvette a versenyt a tudásával a férfi versenyzőkkel is. 2007 szeptemberében, egy versenyen elesett, átesett a kormányon, és pontosan a fejére érkezett. Gerincsérülést szenvedett, és deréktól lefelé lebénult.

2009-ben már újra a sportolt, annyi külömbséggel, hogy immáron már 4 keréken döngetett lefelé a downhill versenyeken. 2010-ben pedig részt vett egy Iron Man versenyen, és végigcsinálta. Ez a küzdőszellem, ami szerintem igazán lenyűgözővé teszi az életét, és őt magát.

Nem akarok itt papolni, de az életéről készülő film előzetesét érdemes megnézni, már csak azért is, mert baromi sok embernek fingja sincs, hogy ki ő, pedig nem ártana azthiszem.

http://vimeo.com/19709069

Azért hoztam fel őt példának, mert belőle bárki erőt meríthet ha szüksége van rá, nemcsak sérült sorstársai. Az a küzdeni akarás, ami a szemében lapul, lenyűgöző.

Hozzá képest nekem pedig, csak az "életben" kell helyt álljak, és végre letenni valamit az asztalra. Az ő történetét ismerve ez gyerekjátéknak tűnik...

Gondoltam a post végére, azaz ide beillesztek egy idézetet, ami számomra iránymutatóvá vált:

"Stay strong!" - Stephen Murray (amenyiben nem tudod ki ő, és miért mondta ezt, javaslom nézz utána)

Legvégső soron pedig leszögezem: Nem vagyok depressziós, nem sajnáltatom magam, a sajnálatra, és a tutujgatásra pedig cseppet sincs szükségem. Irigylem mások teljesítményeit, és feltettem magamnak a kérdést, hogy hol is tartok ennyi idősen. Szar a helyzet,m ezt fentebb bevallottam, és mivel konkrét tervem sincs, ezért csak azt mondhatom:

- Majdcsak lesz valahogy... :) -

 Tegnap délelött felmentem az üzletbe, és felmondtam. Részemről lezárva ez a szar. :) A részleteket majd megírom késöbb.

 Vajon mikor?

Vajon mikor jöjjön ez az a pillanat, amikor végleg megunok mindent, felállok, benyújtom a felmondásom, ezután pedig hazajövök. Szinte minden porcikám ezt szorgalmazza, de az agyam hátír, mondván, hogy akkor nem lesz onnantól semmilyen bevételem.

Itt jön képbe az, hogy tényleg meg kellene csináljam a saját kis fiktív bizniszem, ami ugyan illegális lenne az APEH szerint, de nekem kifizetődő, és ez itt a lényeg. Egyszerű. El kellene híresztelni valahogyan, hogy szerelési munkát vállalok, kellene valami telefonszám is ehhez talán, mail cím, és hírdetni kellene fű alatt. Ötleteket is várok! Muszáj, mivel munkát nem fogok találni, ez olyan biztos, mint ahogy most itt ülök. Az sem biztos ráadásul, hogy munkanélkülire el tudok menni, pedig az jól jönne. Ennek most fogok utána olvasni, és ennek fejében kellene dönteni, hogy hogyan tovább...

Kezd ténylegesen a hócipőm tele lenni az inkompetens, tahó főnökömmel.

A mai napon egy hidraulikus tárcsafék szerelés kapcsán végleg kiakasztott. Bármit mondtam, mindent megkérdőjelezett, minden technikai vívmányt leszarozott, és mindezt olyan magas röptű dumával tette, hogy fogtam a fejem. Esküszöm, nem hiszem el, hogy lehet valaki ennyire sötét, és mégis azt állítja mindenben igaza van...

Köti az ebet a karóhoz, és ha valami nem a szája íze szerint történik, akkor az már egyből rossz, hazugság, vagy valótlan állítás.

Mostpedig idéznék tőle pár állítást, illetve cáfolatot:

-az Avid szar

-az Alligator speckó féktárcsái is szarok

-az Avid "bolygó" alátétes rendszere is szar

-reszeljünk a fékbetétből, az megoldja a "nincs hely a betét és a tárcsa közt" problémát

-már hogy állítana utána a dugattyú  a betéteknek "a kopás mértékét figyelve", nincs ebben számítógép

-az Alligator tuning fékbetétei szarok

-nincs szükség a műhelyben se kompresszorra, de pedig tárcsafék töltő rendszerre, se egyéb speciális szerszámokra

Akkor vegyük szépen sorra a felsoroltakat. Igen, valóban életszerű, hogy a fékgyártásban élen járó, és frenetikus mérnök csapattal dolgozó cég termékei szarok. Ahogy az Avid fékekre igaz ez, na annyira igaz kb az Alligator bármely termékére is. Ami a tárcsa súrlódási gondját illeti, hiába reszelgetne az a töketlen balfék a betétekből, mivel köztudott, hogy a hidraulikus fékek előnye az, hogy a betét kopásának mértékét "érezvén" szépen utána állít a fék, azaz a dugattyúk kíjebb mozdulnak. Persze a fék feltöltéséhez peciális töltőkészlet kellene, a munkahenger tisztításához pedig kompresszor, de mit is várunk attól a fazontól, aki rávágja, hogy áhhh, nem kellenek ezek. Ahhoz már nincs is mit hozzátenni, hogy az Avid fék beállítást segítő (hozzáteszem teszt és díjnyertes) alátét rendszerét vállat vonva fikázta porig.

Ezek puszta tények, mint ahogy az is, hogy míg én kispöcs korom óta szinte fetisizmussal átitatott rajongással adózok a kerékpárok technikája iránt, addig ő csak egy önjelölt bringás, mostpedig szintén önjelölt boltvezető lett, akinek anyuciék a segge alá nyomtak 4 milkát, hogy nesze te szerencsétlen, futtasd fel a céget. Az eszébe se jut, hogy esetleg hagynia kellene, had végezzem a munkámat. Amire mellesleg ő kért fel. Ehelyett inkább a nyakamon áll szó szerint, folyton bámul miközben dolgozom, mindent kritizál, mindenbe beleköt, és az fel se merül benne, hogy míg bringázgatott és verte a nyálát, addig én már rég a fúrumokat bújtam, 16 évesen már ezzel foglalkoztam meló szintjén is, és ez azóta se változott meg. Tudjátok, panaszkodott, hogy sokan őt gyerekként kezelik, pedig már majdnem 28 éves. Azthiszem már értem miért... Ameddig nem viselkedik felnőtt módjára, addig ez így is marad...

Nem gond. ezúton is köszönöm neki, mivel nemsokára kilépek, majdpedig augusztusig kitalálom milyen FSZ (felsőfukú szakképzésre) képzésre adom be a jelentkezésem, és mielött elkezdődne szeptembenben a szemeszter, én végig bringázom és élvezem a nyarat. Ezen kívül megpróbálok beindítani egy kissé illegális, de saját szerelő bizniszt, mert úgylátom már rajtam kívül nincs olyan aki értene a kerékpárokhoz ebben a nyomorult kerületben...

Dorkának ezúton is köszönöm a beszélgetést, remélem még sok emberrel lesz ilyen, hátha végre felébredek, felkelek az önsajnálatból, depresszióból és kezdek ezzel valamit. Mivel se nem vagyok buta, sem pedig átlagos. Ahogy az életben, és a munkában úgy a felsőoktatásban is van helyem. Megérdemlek én is egy kis jót, azthiszem. :) Megérdemlek egy jobb, szebb, teljesebb életet, mint ami jelenleg van. Ideje lépni! ;)

Welcome to my world...

Mi a f*szom? - 'Gondoltam magamban'

Visszaolvasva a bejegyzéseimet, olyan mintha egy kis tizenéves emós irkálná, akiben összegyűlt minden világfájdalom. Szánalmas, de nagyon. (legalább rímelt)

Tiszta haszon, hogy nem fésülöm az arcomba a "jó hosszú" hajam, és nincsennek érfelvagdosásra hajlamosító génjeim, már csak az hiányozna. Mondjuk nem mondom, vannak itthon töltött percek, amikor szívesen elővennék egy shotgunt, dehát kinem ideges néha. A tré az, hogy én sokat vagyok, még jogosan is. :D

NA, akkor elmondom a frankót. Ku*vaegyszerű a történet. Nekem meg kellene ismerni egy lányt, meg kellene egy normális állás. Ennyi bazdki, nem több. Ki*aszott kicsiny dolgok ezek, nem mondhatjátok, hogy nagyravágyó lennék. :)

Megyek, inkább kitakarítok, ahelyett, hogy itt fröcsögök a baromságaimról, ami ráadásképpen szerintem már ku*vára nem érdekel senkit. Panaszkodni, azt tudok b*szdmeg. :D