Ilyen vagyok. Sok szívességet teszek másoknak. Egy rahedlit igazából. Nem tudom miért, milyen indíttatásból. :)
Amúgy épp most is egy projecten dolgozom. Egy barátom megkért, hogy állítsak neki vissza egy kevés adatot, miben gyakorlatilag az elmúlt pár év családi emlékei is benne vannak. Igent mondtam. Most már a közepében vagyok, benne a sűrűlyében. Lassan hajnal kettő van. A másik gépen futó program szerint még 2 óra 51 perc van hátra a szkennelésből. Gyakorltilag bienként vizsgálja át a vinyó összes kluszterét. Remélem eredményes lesz.
Erről akartam most beszélni. Nem, nem az adatmentésről.
A szivességekről.
Szivességet mindenki tesz. Van aki kicsit, nagyot, nehezet, könnyűt. Persze leginkább azok akiknek az önfeláldozás, a segítség nyújtás nem gond. Nekem nem az. Szívesen teszek meg dolgokat. Viszonzást nem vártam soha senkitől, ezt mindenkire rábízom, saját magukra, hogy hogyan intézik. Minden esetre, ahogy most ezen dolgozom, rájöttem, hogy az elmúlt jópár évben ki volt az akire fordítva is számíthattam. Nos a megoldás sajna egy igen kicsiny számot rejt magában. Egy része már megtérült azzal, hogy rájöttem kik azok akikre visszafelé is számíthat az ember. Ők vannak igencsak kevesen.
Konzekvencia gyerekek! Konzekvencia! Erről szól minden! :)
Mostpedig szó szerint mentem a menthetőt. :D Ő megérdemli.
Welcome to my world...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.