Bréking Nyúz

Nem, semmi köze a kincs ami nincshez, pedig az is jó poén lenne. Viszont ez mégjobb. :)

A tegnap konkrétan jól indult, de aztán jött ez a kis baki. Kifelé menet a kertbe, kezembe akadt a kilincs, pontosabban elforgott, mikorben ki akartam nyitni az ajtót. Az ajtó úgy maradt, a kilincs meg kijött e helyéről, egyenesen a kezembe. XD 

Aki ismer tudja, hogy ebből is poént kreáltam. Odamentem anyuhoz, hogy figyi anyu, van egy kis problémánk. Kérdi, hogy mi? Majd a kezébe adtam a kilincset, azzal, hogy erre szükséged lesz, ha ki akarsz menni. A poént annyira nem értékelte, azt hitte én tettem valamit, én rontottam el, de nem. A zárszerkezet forgató mechanikája mondott csődöt, vagyis több darabra tört szét. Na ebből mondanom se kell, mekkora vita lett itthon, de végül remélem kapok némi elismerést, mivel szerválttam apámmal két komponensű epoxi gyantát fémhez, amit összekeverve felkentem a felületre, összeragasztottam a széttört darabokat, majd most megvárjuk száradás után mit produkál a rendszer némi súrlódás csökkentő zsír hozzzáadása után. Ahogy magamat ismerem jobb lesz, mint új korában, hála nekem. Igen, veregetem a vállam, mert nem tudom mitől, hogyan alakult ki bennem, de most jöttem rá mitől van ez a műszaki bütykölős érzékem. Hasonlítok syler-re. (aki nem tudná a Heroes egyik kulcsfigurája). Naszóval ő is megértette a dolgok működését. Tegnap például egy komplett zárszerkezet több 10 000-es cseréjétől óvtam meg a családot, de este megfelelő szerszámok segítségével szétkaptam, kitisztítottam, majd összeraktam hiba nélkül a nokia 6500 slide-om. Most nem azért, de a zárral együttvéve sosem csináltam még ilyet mégis elsőre ment pár pillanat gondolkodás után. Hihetetlen érzékem van ilyesmikhez, de igyekszem nem elszállni magamtól. Egészen egyszerűen örülök neki, hogy ezzel az érzékkel áldott meg a sors, vagy akármi... és igen, erre büszke vagyok...

welcome to my world...